A Kormány 2022. utolsó napjainak egyik éjszakáján a 27/2022. PM rendelettel módosította a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletet. A módosítás fő célja – az indoklás szerint – a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteiről történő új adatszolgáltatás tartalmának szabályozása, továbbá az adóévente készítendő nyilvántartások szerkezetének, számának módosítása.
1. Transzferár nyilvántartás lényege
Ez egy olyan nyilvántartás, amellyel az adózó bizonyítani tudja, hogy a vele kapcsolt vállalkozásban állókkal lefolytatott gazdasági események során alkalmazott árak megfelelnek (vagy nem felelnek meg) a szokásos piaci áraknak.
A nyilvántartás minden érintett ügyletet részletesen bemutat és bizonyítja, hogy e dokumentum a legalkalmasabb módszereket tartalmazza az ügylet során alkalmazott árak alátámasztására.
A nyilvántartásban be kell mutatni többek közt az ügyfeleket, a vállalkozás szerepét a cégcsoportban és az iparágban.
2. Transzferár nyilvántartás tartalma
A 32/2017 (X. 18.) NGM rendelet 4. §-a szerint adóévenként legalább az alábbi dokumentumokat kell elkészíteni:
- fődokumentum
- helyi dokumentum, ellenőrzött ügyletenként, illetve az (5) bekezdés alapján összevont ügyletenként
Amennyiben a rendelet felmentést ad a transzferár nyilvántartás kötelező tartalommal történő elkészítése alól, a kapcsolt vállalkozások közötti piaci ár vizsgálata akkor is kötelező, amely bármilyen más, nem az e rendelet szerint előirt formában (nyilvántartás, elemzés, kimutatás) is teljesíthető.
3. Kik a kapcsolt vállalkozások?
A Tao tv. 4.§ 23. szerint kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
g) az a)-c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
gb) a 2. § (7) bekezdés és a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;
4. Szokásos piaci ár
A szokásos piaci árat a Tao tv 4. § 31/d. definiálja:
szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének;
31/e. szokásos piaci tartomány: a 18. § (2) bekezdés szerinti módszerek alkalmazásából származó, független felek közötti összehasonlítható ügyletek vagy összehasonlítható független vállalkozások pénzügyi adataiból álló értékek halmaza;
5. Kiket érint a transzferár nyilvántartási kötelezettség
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) hatálya alá tartozó adózót, ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban együtt: szerződés) vagy a Tao. törvény 18. § (6) és (7) bekezdése szerinti ügylet alapján az adóévben teljesítés történt.
A KKV tv. szerint adózók számára a Katv. 20. § (5) bekezdése írja a nyilvántartási kötelezettséget, visszahivatkozva Tao tv 18. §-ra.
Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség
a) a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést,
b) azon ellenőrzött ügyletet, amelynek vonatkozásában az adózás rendjéről szóló törvény szerint a szokásos piaci árat az adópolitikáért felelős miniszter vagy az állami adó- és vámhatóság határozatban megállapította,
c) a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő személy az adózóval, külföldi személlyel vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
d) az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt,
e) a kapcsolt vállalkozások azon ügyleteit, melyek esetében a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron a 100 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni,
f) a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügyletet,
g) a meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban egyedileg meghatározott konkrét ár alkalmazásával megvalósuló ügyletet.
A Tao tv. 18. § (5) szerint az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társasági adóbevallásában az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.
Nem terheli az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség a nyilvántartási kötelezettség alól mentesülő ügyletet.
Vagyis mentesül a transzferár nyilvántartás készítése kötelezettség az adóév utolsó napján a mikro- és kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság.
6. De ki minősül KKV-nak?
A kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV törvény (kkv törvény) 3. § (1) meghatározása szerint KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy
mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak
megfelelő forintösszeg.
(3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak
megfelelő forintösszeg.
(4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot.
(6) Ahol jogszabály „KKV-t”, „mikro-, kis- és középvállalkozást”, illetve „kis- és középvállalkozást” említ, azon – ha törvény másként nem rendelkezik az e törvény szerinti KKV-t kell érteni.
Miután minden jogszabályhelyet megismertünk, vegyük át lépésről lépésre a teendőket:
- Meg kell vizsgálni, hogy vállalkozásunk kapcsolt vállalkozás-e? Amennyiben nem, nincs tennivalónk.
- Ha vállalkozásunk kapcsolt vállalkozás megfelel-e mikro- és kisvállalkozás feltételeinek? Ha igen, akkor bármilyen nyilvántartás elkészítése is alkalmas kapcsolt vállalkozások közötti ár kimutatására.
- Amennyiben vállalkozásunk nem fel meg a mikro- és kisvállalkozás feltételeinek, meg kell vizsgálni történt-e 100 MFt-ot meghaladó gazdasági ügylet. Amennyiben nem, akkor elegendő a kötetlen formátumú nyilvántartás, de ha igen, akkor el kell készíttetni a 32/2017. NGM rendelet szerint transzferár nyilvántartást.
A nyilvántartás elkészítésével célszerű erre szakosodott szolgáltatót megbízni.