Nem életszerű, hogy a 2021. évi szja-bevallás határidejét előrehozzák 2022 elejére, ezért várhatóan az adóhatóság előzetes adatgyűjtés alapján ajánlásokat fog kiküldeni minden egyes szja-visszatérítésre jogosult gyermekes számára – állítják a Napi.hu-nak nyilatkozó szakértők. Kétséges azonban, hogy a NAV fel van készülve az előtte álló feladatra: a szükséges adatok begyűjtése, feldolgozása óriási informatikai kihívást jelenthet és a jogosultak türelmét is próbára teheti.
Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy a kormányzat 2022. február 15-ig visszatéríti a gyereket nevelő szülőknek az általuk 2021-ben befizetett szja-t. A visszatérítésben az ekho szerint adózók és a katás vállalkozók is részesülnek, akik az átalányadó egynegyedét kapják vissza. Ezzel 1,9 millió szülő számára összesen mintegy 600 milliárd forintot térít vissza az adóhivatal jövő februárig. Annyi tudható, hogy a visszatérítés az átlagbér adószintjéig történhet meg, ám ez – adott esetben – fejenként körülbelül 800 ezer forintos összeget is jelenthet. Ha a családban mind a két szülőnek van bejelentett állása, mindkettőjüknek jár a visszatérítés.
Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégiben elmondta: felkérte Vágujhelyi Ferencet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetőjét, hogy a szervezet készüljön fel az szja-visszatérítéssel kapcsolatos teendőkre. Szerinte a NAV tartani fogja a számára megjelölt határidőt, a hatóság készül arra, hogy februárban minden érintett megkapja az őt megillető visszatérítést.
Továbbra sem ismert azonban, hogy adótechnikailag milyen módon kívánják majd meghatározni, hogy jogosultaknak mennyi pénz jár vissza, hiszen a pontos adómegállapítás csak 2022 májusában történik meg. A kivitelezéshez a jelenlegi adótörvények visszamenőleges módosítására lesz szükség, amellyel kapcsolatban Varga annyit árult el: a részletszabályokról ősszel dönt a kormány.
Pánikszerű osztogatás
Minden bizonnyal kivitelezhetetlen, hogy az szja-bevallás határidejét előrehozzák 2022 első szakaszára, hiszen az évtizedes gyakorlat alapján a májusi határidőre szükség van ahhoz, hogy minden szükséges bizonylat, igazolás beszerzésre és feldolgozásra kerüljön, irreális lenne magánszemélyektől, munkáltatóktól elvárni, hogy ezt hónapokkal korábban elvégezzék – mondták egybehangzóan a megkérdezett szakértők.
A jelek szerint a kormányzat nem is készül ilyen manőverre, lehetséges iránynak inkább az tűnik, hogy a NAV előzetes adatgyűjtés alapján már korábban felméri a kedvezményre jogosultak körét és megbecsüli a visszatérítendő összegeket. Ennek az előkészítéséről szól az augusztus 8-án megjelent 470/2021. (VIII. 6.) számú kormányrendelet, amely hatalmas mennyiségű adat begyűjtését teszi kötelezővé az adóhivatal számára – magyarázta Angyal József, okleveles adószakértő. Ennek alapján a NAV az szja-bevallási tervezetek összeállítása, valamint az összevont adóalapot csökkentő, az összevont adóalap adójából igénybe vehető kedvezmények érvényesítésének ellenőrzése, a jogosulatlan igénybevétel visszaszorítása érdekében automatikus adatszolgáltatásra kötelezi a Magyar Államkincstárat, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát, az anyakönyvi nyilvántartást működtető szerveket, és az Országos Kórházi Főigazgatóságot.
Ennek célja, hogy a NAV rálásson arra, hogy kik, milyen családi állapotban élnek: egyebek közt kik azok, akik házasok, vagy nyilvántartott élettársi kapcsolatban élnek, kik és mikor kötöttek házasságot, illetve azt mikor bontották fel, valamint kik azok, akik várandósak. Továbbá azt is vizsgálják például, hogy az ellátásra jogosító gyermekek tanulói, hallgatói jogviszonya mikor keletkezett, illetve mikor szűnt meg, illetve ki az, aki az adott tárgyhónapban családi pótlékra jogosult. Jelenleg ugyanis a NAV-nak az szja-adóelőleg tekintetében nincs tudomása az ilyen és hasonló az adatokról.
A hatóságnak havi bontásban kell elvégeznie és feldolgoznia a bizonylatgyűjtést, amelynek az első határideje november 5. lesz. A szoros határidők miatt ezt ellenőrzésnek is lehet majd tekinteni, amelynek célja, hogy ne legyenek visszaélések, hiszen egyéni igénylés esetében például bárki beírhatná, hogy két gyermeke van, miközben egy sincs – figyelmeztetett Angyal.
A NAV-nak emellett minden évközi változásról tudomást kell szereznie, hiszen adott esetben mondjuk egy elvált jogosult két gyermekét megosztja korábbi házastársával, ám augusztusban új házasságot köt, amely házasságából újabb gyermeke lesz, amely sajátnak számít – ekkor viszont más elbírálás alá kerül.
Év elején mindenki ONYA-zni fog
A rendelkezésre álló adatok és az adóelőlegként befizetett számlák alapján a NAV várhatóan egy ajánlást, nyilatkozatot készít majd, amelyet postán, illetve elektronikusan küld majd ki az érintetteknek. Mivel a magánszemélyek töredéke rendelkezik csak ügyfélkapuval, kizárt, hogy a postai kézbesítést mellőzék. A magánszemélynek pedig majd jóvá kell hagyniuk ezt az adóvisszatérítésről szóló ajánlást, hogy azt a pénzt, amelyet adóként elvontak tőlük, visszaigényelhessék. Fontos, hogy a jogosultak részéről is szükség lesz az adatszolgáltatásra, hiszen az adóhatóság a magánszemélyek bankszámlái, illetve lakóhelye, tartózkodási helye kapcsán nem rendelkezik biztos információkkal – indokolta lapunknak Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke.
Mivel a bankszámlaszámot, kiutalási címet mindenképp meg kell adni, más megoldást híján a magánszemélyek a NAV ajánlása alapján nyújthatják be az igénylésüket. Ennek céljából elvileg készíthetnek egy önálló honlapot/alkalmazást kifejezetten erre az egy alkalomra. Jelen állás szerint viszont az elektronikus igénylés elsődleges célpontja az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) lenne. Ruszin értékelése szerint ez informatikai szempontból igen korszerűtlen, lényegében online felületen futó offline alkalmazás, amely erre a célra kevéssé alkalmas. Az alkalmazás ugyanis annyira egyszerű, hogy például az automata részletfizetés nevű nyomtatványok (AUTRESZ) elnevezésű adatlapján bejelentkezést követően külön rákérdez, hogy a felhasználó magánszemély vagy cég, annak ellenére, hogy a bejelentkezés adószám alapján történik meg.
Ha az adatok feltöltése sikeresen megvalósul, akkor a magánszemélyek igénylését a NAV-nak el kell bírálnia, arról határozatot kell hoznia, amelyet jogerőre emel, majd ezt a határozatot újfent kézbesítenie kell az érintetteknek, az ügyben pedig jogorvoslatot is szükséges biztosítani. Ruszin szerint tarthatunk attól, hogy összességében brutálisan megnövekedett adminisztrációra lehet számítani.
Egyelőre ott tartunk, hogy a miniszterelnök kiadta a feladatot, de az érintettek maguk sem tudják hogyan kellene azt megvalósítani. A pénzügyminiszter utasította a NAV-ot a visszatérítés előkészítésére, az azonban egy olyan hatalmas informatikai feladat, hogy erős kétségeim vannak, hogy a NAV ezzel képes lesz megbirkózni – mondta Angyal József. Vagyis nem életszerű az a kormányfői elképzelés, hogy egyszerűen csak fizessük vissza az szja-t, hiszen például a jelenlegi jogszabályok szerint a családi adókedvezmény igénybevételét nem lehet hivatalból figyelembe venni, az az adózó nyilatkozatához kötött.
Az adóhatóság azzal kapcsolatban, hogy az szja-visszatérítést milyen metódus alapján kívánja megvalósítani, a következő választ adta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogalkalmazó szerv, ezért csak hatályos jogszabállyal kapcsolatban tud felvilágosítást adni.
Ez a határidő lehet a hivatal Achilles sarka?
A szervezet informatikai hiányosságait szemlélteti például az online számlarendszerhez kapcsolódó számlabejelentő interfész, amely januári bevezetése óta folyamatosan akadozva, vagy egyáltalán nem működött a szoftverüzemeltetők és a könyvelők beszámolója szerint. Ezeket a panaszokat az adóhivatal hétről-hétre, hónapról-hónapra igyekezett cáfolni, a probléma azonban ismétlődően előkerült. A Napi.hu korábban megírta, hogy az interfész mögött álló adóhivatali csapat szűkös erőforrásokkal rendelkezik: kevés szoftverrel és hardverrel, és elégtelen személyzeti kapacitással dolgoznak. (Ezt megerősítette egy szűk körben terjedő videó is, amelyben az adóhivatal egyik informatikusa beszél a hiányosságokról.)
A NAV elektronikus ügyintézésben tetten érhető elmaradásait tükrözi, hogy az adóperek esetén a védiratot a hatóság továbbra is úgy terjeszti be, hogy papíralapról készít másolatot – hívta fel a figyelmet Angyal József. Történetesen az elkészült védiratot kinyomtatják, aláírják kézzel, majd visszascannelik és ellátják egy általános adószakmai bélyegzővel. Ez azonban nem felel meg a az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendelet 55. paragrafusának, tehát nem szabályos. A polgári perrendtartásról szóló törvény viszont előírja, hogy ha a védiratot nem a szabályoknak megfelelően adják be, akkor az hatálytalan.
A kormányrendelet szerint a védiraton fel kell tüntetni a másolatkészítő személyét, az időpontot, el kell látni egy hitelesítési záradékkal, amely bizonyítja, hogy az eredetivel megegyezik, majd elektronikus aláírással kell ellátni. A NAV gyakorlata szerint azonban nem teszik rá a hitelesítési záradékot, hiányzik az elektronikus aláírás, nem tüntetik fel a másolatkészítő személyét, pusztán az említett általános adószakmai bélyegzőt, amely nem utal arra, hogy a dokumentum melyik igazgatóságnál készült. Ezt követően küldik el a dokumentumot bíróságoknak, amelyek annak ellenére elfogadják, hogy az ilyen formában törvényileg nem lehet hatályos.