A Magyar Közlöny 13/2021. számában megjelent a 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet, amely a legkisebb munkabér összegét szabályozza. A bérszabályozás szempontjából a kormányrendelet megkülönbözteti azokat a munkaköröket, amelyekhez középfokú végzettség szükséges és azokat, amelyekhez középfokú végzettség nem szükséges.

A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 167.400 forint, hetibér alkalmazása esetén 38.490 forint, napibér alkalmazása esetén 7.700 forint, órabér alkalmazása esetén 963 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 219.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 50.350 forint, napibér alkalmazása esetén 10.070 forint, órabér alkalmazása esetén 1.259 forint.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)

a) minimálbér esetén a kötelező legkisebb összege 167.400 forint,

b) garantált bérminimum összege 219.000 forint.

Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan kell csökkenteni.

A rendelet 2021. február 1-jén lép hatályba és ebből a gondok egész sora adódik.

A személyi jövedelemadóztatást szabályozó törvény alapján a minimálbér a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezésekben említett mindenkori minimálbért. Az Szja tv. 3. § 84. pontja az éves minimálbért definiálja. Éves minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.

Ezek után tekintsük át, hogy melyek azok az előírások, amelyek esetében a minimálbér vagy annak éves összege befolyásolja az adóztatást:

• a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának 100 forintra kerekített összegével (személyi kedvezmény). Ellenkező rendelkezés hiányában a kedvezmény összege 2021. minden hónapjában 161.000/3 Ft/hó.
• az őstermelők (átalányadózók és tételes költségelszámolók) adóelőleg fizetésének mentesítését az éves minimálbér feléhez köti. Amennyiben a bevétel, átalányadózó őstermelők esetén az adóelőleg-alapja nem haladja meg az éves minimálbér felét, akkor nem kell adóelőleget megállapítani.
• a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásának kedvezménye is a minimálbérhez kötődik.
• az egyéni vállalkozók által foglalkoztatottak átlagos létszámának csökkenése esetén megállapítandó bevétel összege az előző adóév első napján érvényes minimálbérhez kötődik. Ezt a rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó foglalkoztatási kedvezményt vett igénybe, de megszegte a létszámtartási előírásokat.
• A szabályozás értelmében a mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazza, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg.
• Az Szja tv. a reprezentáció és az üzleti ajándék adómentességét szintén a minimálbérhez, azaz annak 25 százalékához köti.
• Ugyancsak a minimálbérhez kötődően határozza meg a tv. a csekély értékű ajándék és az ajándéktárgy fogalmát is. Csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. Ajándéktárgy egyedi értéke nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.
• A szakszervezeti üdültetés és szövetkezeti alapból való juttatás szintén a minimálbér, illetve annak 50 százalékában meghatározott.
• A fentieken kívül még több helyen található utalás a minimálbérre. Érdemes tehát körültekintően eljárni.

A minimálbér/garantált bérminimum hatással van a Tb járulék alapjára is.

A munkaviszonyban alkalmazottak járulékalap-minimuma a minimálbér 30 százaléka (a valós bruttó bér és a minimálbér 30 százalékának különbözete után a 18,5 százalék Tb járulékot továbbra is a munkáltatóknak kell megfizetni),

• a megbízási díjak esetében nem keletkezik járulékalap abban az esetben, ha a jövedelem nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát vagy annak egy napra jutó egy harmincadát,
• a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók TB járulékfizetési kötelezettség minimuma szintén a minimálbérhez, garantált bérminimumhoz kötött.

Ugyancsak a legkisebb bérekhez kötődik a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége is. Az érintett vállalkozóknak legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,56 százaléka után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót,

A minimálbér 24-szerese adja az osztaléktípusú jövedelmek (osztalék, osztalékalap stb.) után a magánszemély által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának korlátját.

A kisvállalati adót szabályozó törvény ugyancsak a minimálbérhez köti a foglalkoztatottak után igénybe vehető kedvezmény összegét.

A kisadózók jövedelmének legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül.

A társasági adót szabályozó törvény is több olyan kedvezményt tartalmaz, amelynek igénybevétele a minimálbérhez kötött (szakképzési kedvezmény, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, létszámnövelési kedvezmény, stb.)