Miért emelkednek a könyvelési díjak, ha csökken az adminisztráció?

Miért emelkednek a könyvelési díjak, ha csökken az adminisztráció?

A kérdésre lehet egyszerűen, röviden vagy kicsit bővebben és hosszan válaszolni. A rövid válasz az, hogy mert nem csökken az adminisztráció. A hosszabb válasz ennél árnyaltabb és sokkal bonyolultabb.

Jelenleg a számviteli szolgáltatással – vagy egyszerűen csak könyveléssel – foglalkozó cégek számát 30.000-re lehet becsülni. Ebből kb. 19.000 valamilyen gazdasági társasági formációban tevékenykedik, míg 11.000 az egyéni vállalkozó. Feltételezhető, hogy az egyéni vállalkozók nagy része „magányos harcosként” egyedül, alkalmazottak nélkül végzi tevékenységét. Minden elismerést megérdemelnek, hiszen egyedül megbirkózni a mai jogszabályi és informatikai környezettel elég embert próbáló feladat. Bár nincs ilyen kimutatás, de könyvelői körökben ismert, hogy ezen egyéni vállalkozók átlagéletkora a nyugdíj felé közeledik, sőt egy felmérésből kiderült, hogy a könyvelők kétharmada a tevékenység megszüntetését tervezi.

Ha megvizsgáljuk a számviteli tevékenységgel foglalkozó cégek számának alakulását megfigyelhető, hogy 2015. óta a tevékenységet végzők száma folyamatosan csökkent, az akkori 21.240 cég 2020. végére 18.797-re apadt. Hasonló tendencia vélelmezhető az egyéni vállalkozóknál is. A cégek 96 %-a kis létszámú, jellemzően4 főnél kevesebb. (az adatok forrása: Önadózó XXXIII/11. szám)

A másik a gond létszámhiány. Míg néhány évvel ezelőtt egy könyvelői álláshirdetésre tucatjával érkeztek az ajánlatok, a múlt évben feladott hirdetésünkre egy nyugdíjas hölgy jelentkezett, aki csak távmunkában kívánt dolgozni és egy árufeltöltő az egyik nagy szupermarketből.

Pár éve a 200-250 ezer forintos fizetéssel lehetett szakképzett vagy legalábbis elfogadható jártassággal rendelkező munkaerőt találni. Ma 400 ezer forint alatt reménytelen bárkit is keresni, akit találunk, az legfeljebb most ismerkedik a könyvelő programokkal. Beosztott könyvelőként, mérlegképes képesítéssel rendelkező és önálló munkavégzésre, mérlegkészítésre alkalmas munkavállalók 6-700 ezer forintot is megkereshetnek, míg a multinacionális vállaltoknál ugyanennek a kategóriának a fizetése már hétszámjegyű.

Az újonnan alakult vállalkozások folyamatosan kérik a könyveléssel foglalkozók érdekképviseletét, hogy segítsenek könyvelőt találni. Nem jót, bármilyet, aki legalább a bevallásokat be tudja adni.

Mindezek mellett a kormányzat által kikényszerített erőltetett digitalizáció felkészületlenül érte a vállalkozói társadalmat. Az átlagos informatikai ismeretek megrekedtek a Facebook azon szintjén, akkor meg lehet osztani a kutya vagy macska képét vagy egy kirándulás élményét, de kevés ahhoz, hogy magabiztosan hajózzunk az informatika tengerén. A legtöbben nem ismerik az ügyfélkapujuk hozzáférését és ha valami úgy kezdődik, hogy ügyfélkapu, akkor automatikusan rázúdulnak könyvelőkre.

A könyvelés technológiája is átalakulóban van. Most keressük a hatékony megoldásokat, miközben meg kell birkózni a napi feladatokkal is. Még keverednek a papír alapú és digitalizált bizonylatok.

A digitalizáció nem csodaszer!

A „nem kell ide könyvelő” szlogen hallatán, de ja vu érzésem van, mintha ezt vagy ehhez hasonlót hallottam volna már, a számítógépek elterjedésének hajnalán. Történelmi lecke a fiataloknak: az első komoly számítógépre alkalmazott feladat a bérszámfejtés volt, az akkori vállalatvezetők úgy gondolták, hogy ezzel megszabadulhatnak néhány bérszámfejtőtől. Az eredmény épp a fordítottja lett, növelni kellett a létszámot néhány adatrögzítővel, akik „etették” a nagy étvágyú számítógépet.

A kihívás most is ugyanaz csak a munka módszere, a feldolgozás technikája változik, az adatrögzítést felváltja az ellenőrzés, egyeztetés, ugyanis minden eddig látható folyamat innentől láthatatlanná válik.

A munka tehát nem lesz kevesebb, csak másmilyen. Lehet, hogy a bizonylatok feldolgozásának hatékonysága nő, de ettől a könyvelési díjak nem fognak csökkenni, sőt épp növekedni fognak a részben a piac beszűkülése, részben a hardverek és az újfajta szoftverek beszerzésének költségei miatt.

Megjegyzem a kenyér sem lett olcsóbb azáltal, hogy most már a pénztárat is a vásárlók kezelik, vagy a bankköltség se lett kevesebb az ügyfélhez kihelyezett adatrögzítés miatt. De fordítva is igaz, ugyanis nem hallottam még olyat, hogy ha egy ügyfél nyeresége egy jó fejlesztés hatására jelentősen megnövekedett azt mondta volna a könyvelőnek, hogy emeljék meg könyvelési díjat.