A www.nav.gov.hu és egyéb oldalakon is a kérdések és válaszok hosszú sora található, ahol sokakat foglalkoztató kérdéseket fogalmaztak meg és természetesen megadták rá a választ is. Ezek közül csemegéztük ki azokat, amelyek a leginkább felvetődhetnek.
Adómentes ingatlan bérbeadás (például lakóingatlan, üzlethelyiség bérbeadása) esetén 2020. július 1-jétől kötelező számlát kibocsátanom, és arról online adatot szolgáltatnom?
Az adómentes ingatlan bérbeadást 2020. július 1-jétől kezdve sem kell számlával bizonylatolni, azt elégséges egyéb számviteli bizonylattal alátámasztani. Mindezt nem befolyásolja sem a szolgáltatás igénybevevőjének személye (áfa alany vállalkozás vagy nem áfa alany természetes személy), sem az ellenérték kiegyenlítésének módja (pl. készpénzfizetés vagy banki átutalás). Ennek megfelelően ehhez a szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Ez akkor is így van, ha az előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.
Ugyanakkor e számviteli bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében számlaadat-szolgáltatásra kötelezett.
[Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]
Ha a vásárló számlát kér, úgy a számla kiállítását követően a vásárlás összegét be kell-e, illetve be szabad-e ütni a pénztárgépbe?
Ugyanarról az ügyletről számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merülhet fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel a pénztárgépekre vonatkozó rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell. Az adóalanyok által alkalmazott azon gyakorlat, mely szerint a számlával bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal) teljesített ellenértékét is szerepeltetik a pénztárgépben, az Áfa tv. előírásaival nem összeegyeztethető. Tekintve, hogy egy gazdasági eseményhez csak egyetlen bizonylat kiállítása kapcsolódhat, ezért – a kétszeres adatszolgáltatásból eredő problémák elkerülése érdekében – a számlával bizonylatolt ügyletek adatait a pénztárgépben nem kell és nem is lehet rögzíteni. Amennyiben egyéb szempontok (például: pénzkezelés, bevétellel történő elszámolás, könyvelés) alapján a számlával bizonylatolt ellenérték pénztárgépi rögzítése (is) szükséges, akkor azt semmi esetre sem nyugtával, hanem olyan pénzmozgási (befizetési) bizonylat alkalmazásával indokolt megtenni, ami nem számít adóügyi bizonylatnak.
[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, 48/2013. NGM rendelet 49/A. §, 48/2013. NGM rendelet 67. § 14. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet]
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyre vonatkozik-e 2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség? Amennyiben igen, akkor ez mentesíti-e a PTGSZLAH adatlap beküldése alól?
A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása (fizetővendéglátó tevékenység) nem adómentes ingatlan bérbeadásnak, hanem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül az Áfa tv. alkalmazásában. Ennek megfelelően az ezen szálláshely-szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozik az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, de csak akkor, ha a szolgáltatás igénybevevője saját adószámának megadásával jelzi az adóalanyiságát. Amennyiben a szálláshely-szolgáltatás igénybe vevője nem minősül belföldi adóalanynak, hanem például magánszemély vagy külföldi adóalany, akkor – minden egyéb tényezőtől függetlenül – fel sem merül 2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatás.
Mivel a szálláshely-szolgáltatási – kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatást – tevékenységet végző adóalany pénztárgép használatra kötelezett, ezért abban az esetben, ha a bizonylatadási kötelezettségét pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, akkor az ehhez a tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számlájáról adatot kell szolgáltatnia a PTGSZLAH adatlapon. A PTGSZLAH adatlapon történő, előzőekben említett adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jét követően is fennáll.
Összefoglalásként elmondható, hogy magánszemély igénybevevő esetén, ha a nyugtakibocsátás feltételei egyébként fennállnak, de a szállásadó mégis számlát bocsát ki, akkor kizárólag a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni. Ezzel szemben, ha a szálláshely-szolgáltatást adószámmal rendelkező, belföldi adóalanynak minősülő személy, szervezet veszi igénybe, akkor kötelezően számlát kell kibocsátani, amely online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Ekkor a PTGSZLAH adatlapon nincs adatszolgáltatás.
[Áfa tv. 86. § (2) bekezdés a) pont, Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2) bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]
A kézi nyugta adattartalmáról is kell adatot szolgáltatni 2020. július 1-jétől?
A nyugta adattartalmáról nem kell és nem is lehet adatot szolgáltatni. Kivétel ez alól az online pénztárgéppel kibocsátott nyugta, amelyről továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot.
[Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]
2020. július 1-jétől kötelező feltüntetni a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő belföldi adóalany adószámának első 8 számjegyét a számlán. Adódik a kérdés, hogy honnan lehet tudni, hogy adott személy magánszemélyként vagy vállalkozóként vásárol? Milyen következménye lesz annak, ha az adószám nem kerül a számlán feltüntetésre? Minden számla kiállításakor ellenőrizni kell az adószám érvényességét?
Az, hogy a természetes személy vevő a vásárlás során milyen minőségében jár el, a vevő nyilatkozata alapján állapítható meg, ami szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással is megvalósulhat, például azzal, hogy közli az adószámát. Abban az esetben, ha a nyilatkoztatás megtörtént, és az adószám feltüntetésének mellőzésére ez alapján került sor, akkor a számlakibocsátót nem érheti joghátrány amiatt, hogy az adószámot mégis fel kellett volna tüntetnie. Kifejezett rendelkezés hiányában az adószám érvényességéről történő meggyőződés tekintetében ugyanazt a magatartást és gondosságot kell tanúsítani, mint amit általában kell a vevő személyére vonatkozó egyéb adatoknál.
[Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpont]