Már a kezdet kezdetén is gyanús volt ez a fajta adózási forma, amelynek közgazdasági magyarázata sincs, politikai annál több. Pár évvel a bevezetés és az érthetően nagy siker után mintha ráeszméltek volna, hogy kiengedték a palackból a szellemet és időnként elkeseredett próbálkozásokat tesznek a szellem visszatuszkolására. Erre a sziszifuszi munkára talán Parragh Lászlót, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét jelölték ki, gondolván, hogy ő könnyebben megérteti az általa képviseltekkel, hogy ez a vállalkozások érdekét szolgálja.
Parragh felülvizsgálná a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a jelenlegi szabályozását és megakadályoznák, hogy egyes munkáltatók katásként alkalmazzák a valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat.
Ez a cél nagyon helyes és támogatandó, de ki akadályozza meg, hogy a megfelelő hivatal akár most is ellenőrizze a katásokat munkával ellátó vállalkozásokat, leginkább – merjük kimondani – nem a kisvállalkozói szektorba tartozó mamutokat.
Javaslatai között szerepel például, hogy a katás vállalkozásnak és üzletfelének adatot kell szolgáltatnia abban az esetben, ha egymás közötti ügyleteik egy évben meghaladják a hárommillió forintot. Jelenleg is van ilyen szabály, az értékhatár most egymillió forint. Nyilván elkerülte a Kamara elnökének figyelmét, hogy az online számlázás bevezetésével ez a fajta adatszolgáltatás hamarosan okafogyottá válik.
Az elnök hozzátette: nemcsak az összeget emelnék meg, hanem kiegészítenék a passzust úgy, hogy a 3 millió forint feletti rész után bizonyos mértékű (akár 40 százalékos) adót kellene leróni. „A plusz közterhet nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába” – mondta Parragh László.
Szerinte ezzel eltűnne az adóelőny, és megakadályozható lenne, hogy a munkaadók munkaviszony helyett katás vállalkozóként – lényegében színlelt szerződéssel – alkalmazzák dolgozóikat.
A kamara támogathatónak tartja a kata sávossá alakítását is, például úgy, hogy hatmillió forint árbevételig 50 ezer, afelett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke.
A javaslat lényege végül is az adóbevételek növelése és a KATA vs. munkaviszony közötti különbségek hosszabb távon történő kiegyenlítése.