Tanévkezdéskor sok munkáltató juttatásokkal – korábbi években használatos kifejezéssel élve – iskolakezdési támogatással segíti a tanulmányokat folytató gyermekeket eltartó dolgozóit. Ilyenkor minden évben felmerül, milyen adózási vonzata van a támogatásnak, a társaság meddig mehet el a támogatás mértékében?

A hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény 2019. január 1-jétől már nem tartalmazza az „iskolakezdési támogatás” adózására vonatkozó korábbi kedvező előírásokat, így az ilyen címen adott juttatásokra is a törvény egyéb rendelkezéseit kell alkalmazni.

A támogatás pénzben, utalvány formájában, természetben is adható értékhatár nélkül, akár a dolgozónak, akár közvetlenül (korhatár nélkül) a tanulónak. Fő szabály szerint a juttatás révén az abban részesülő magánszemélynek jövedelme keletkezik, amelynek közterheit a juttatóval fennálló jogviszonya szerint, ennek hiányában az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani (számfejteni), befizetni, bevallani.

Ha természetben/utalvány formájában történik a juttatás, figyelembe kell venni szja-törvény, és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény rendelkezéseit, ami azt jelenti, hogy a juttatást terhelő szja-előleget, tb-járulékot a juttatónak akkor is meg kell állapítania és be is kell fizetnie, ha annak a bevételből történő levonására nincs lehetőség.

Ilyenkor a magánszemély helyett megfizetett, követelésként nyilvántartásba vett szja-t beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál.

Ha a beszámítás nem lehetséges, az adóköteles bevételről kiállított igazoláson fel kell tüntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, és fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni.

Forrás: adozona.hu