Így tartható taggyűlés vészhelyzetben

Így tartható taggyűlés vészhelyzetben

A tavaszi időszakban sok társaságnál időszerű a jogi személyek, társaságok legfőbb testületének az (például taggyűlés, közgyűlés) összehívása. A 2020. április 10-én kiadott 102/2020. kormányrendelet erre kínál alternatívákat a veszélyhelyzet miatti akadályoztatottság esetén.

A vezető testületek, és a tagok jognyilatkozatai


Mind a jogi személy szervei, mind a jogi személy tagjai az alábbi formákban érvényesen tehetnek elektronikus írásbeli jognyilatkozatot, ha azt e-mailben elküldik:

♦ amennyiben a nyilatkozatot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátják,
♦ amennyiben a nyilatkozatot azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés ( https://niszavdh.gov.hu/index) szolgáltatással való hitelesítéssel aláírják, továbbá
♦ a természetes személy tagok a jognyilatkozat elektronikus aláírására sem kötelesek. Ez esetben a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat kell tartalmaznia.

A jogi személy döntéshozatalának megvalósítása

A döntéshozó szerv ülése a kijárási korlátozás betartása mellett nem tartható meg olyan módon, amely a tag személyes jelenlétét igényli még abban az esetben sem, ha a taggyűlés, közgyűlés (küldöttgyűlés, részközgyűlés) összehívására még a rendelet meghirdetése előtt sor került.

Ez esetben a döntéshozó szerv ülése az alábbi formákban valósulhat meg még abban az esetben is, ha erről az alapító okirat nem vagy másként rendelkezett:

♦ a tagoknak az ülésen hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével,
♦ ülés tartása nélküli határozathozatallal, az ügyvezetés kezdeményezésére.

A könyvvizsgáló, és a felügyelőbizottsági tagok a tagokkal azonos módon vehetnek részt az ülésen.

Az, hogy mely esetben van lehetőség a fenti formákban történő döntéshozatalra, a tagok számától függ:

♦ ha a jogi személynek egy tagja van, úgy ő írásban dönt döntéshozatali hatáskörében,
♦ ha a tagok száma öt fő vagy kevesebb, és a határozathozatal biztosítható, a döntéshozatal feltételeit úgy kell meghatározni, hogy abban valamennyi tag részt tudjon venni,
♦ hat és tíz fő között ezt a szavazatok többségével rendelkező tagok kérhetik,
♦ a tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén a jogi személy ügyvezetése kezdeményezheti.

A fenti szabályok nem alkalmazhatóak a nyilvánosan működő részvénytársaságokra.

Az elektronikus kapcsolattartás formáját, a döntéshozatal szabályait, a tagok személyazonosságának igazolásának módját (ha a tagokat személyesen nem ismeri) az ügyvezetés, illetve a vezető tisztségviselő közli a tagokkal. Az ügyvezetés kötelezettsége a tagok részletes tájékoztatása a napirendről, a határozatok tervezetéről, továbbá köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.

A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését, és készíti el az ülés jegyzőkönyvét, melyben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is, és az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait.

A nyilvánosság követelménye a veszélyhelyzet alatt a döntéshozó szerv gyűlésére nem vonatkozik.

Döntéshozatal ülés tartása nélkül

Ha a döntéshozatal ülés tartása nélkül történik, a szavazatok megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani. A tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.

A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetésnek meg kell megállapítania a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közölnie kell a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.