Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzése szerint a kisvállalkozások (kkv-k) hitelezésének növekedése elősegíti a gazdaság kifehérítését. A nyilvánosságra hozott jelentésben az ÁSZ elemzői azt vizsgálták, hogy a kisvállalkozások hitelfelvétele miként járulhatott hozzá a gazdaság kifehérítéséhez, valamint a kisvállalkozások szürkegazdaságban végzett tevékenysége mennyiben lehet akadálya a hitelfelvétel dinamikus bővülésének. (Forrás: MTI)
„A kkv-k által létrehozott bruttó hozzáadott érték a teljes vállalkozói kör átlagánál gyorsabban nőtt, így a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulásuk a 2013-as 44,3 százalékról 2018-ra 45,7 százalékra emelkedett. A foglalkoztatásban viszont a 2013-as 68,4 százalékról 2018-ra 64,9 százalékra csökkent a kkv-k részaránya. A két arányszám ellentétes irányú változása ugyanakkor azt jelenti, hogy a kkv-k hatékonysága nőtt, csökkenteni tudták relatív termelékenységi elmaradásukat.”
Látszik, hogy az elemzések fenn a magasban, kényelmes, nagyméretű íróasztalok mögött születtek és a következtetések sokat elárulnak az élettel való kapcsolatról. Nem kell makrogazdaságtanban járatos közgazdásznak lenni ahhoz, hogy belássuk a bruttó hozzáadott érték 1,4 százalékpontos növekedése 5 év alatt elég siralmas, akármilyen áron is számolunk. A létszámcsökkenés pedig inkább a „kreatív” foglalkoztatási formáknak tudhatók be, mint a hatékonyságnövekedésnek.
Innentől már csak a laikusokat megillető elnéző mosollyal lehet olvasni, hogy „a hatékonyságjavulás mögött jelentős kifehéredési hatás is húzódik”.
A termelékenység a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások körében nőtt, őket követték a kisvállalkozások, míg a középvállalkozások esetében az átlagoshoz képest nem nőtt gyorsabban a termelékenység. Ez a rangsor éppen ellentétes a beruházások volumennövekedésének dinamikájával. Ez ismét a kifehéredési hatások masszív jelenlétére utal. Mindez nem meglepő, hiszen nyilvánvaló, hogy nagyobb kifehéredési hatás ott jelentkezik, ahol korábban a szürkegazdaság terjedelme nagyobb volt – világítanak rá az ÁSZ elemzői.
Miután a mikrovállalkozások döntő többsége KATÁ-s valamint a KATA, mint intézmény nagyon fiatal, érthető, hogy nem okozott nagyobb nehézséget a nulláról történő növekedés. Ebből csak az következik, hogy a KATA, mint adózási forma egyre népszerűbb (volt, legalábbis eddig).
Az ÁSZ tehát leszállította azt az eredményt, amit megrendeltek.
De milyen az élet, szinte az ÁSZ jelentéssel egyidőben a hvg.hu beszámolt a koronavírus idején tartott munkaügyi vizsgálatok eredményéről.
A munkaügyi vizsgálatokon cégek több mint kétharmada megbukott, amivel tovább romlott az eddig sem túl fényes statisztika.
A koronavírus más sajátosságot is hozott: 2011 óta most volt a legmagasabb az ellenőrzött dolgozókon belül a feketén foglalkoztatottak aránya (13,49 százalék), az eddigi legmagasabb érték nem érte el a 11 százalékot. Persze ágazatonként is más-más eredmények jönnek ki:
Az építőiparban minden harmadik dolgozót feketén foglalkoztatják (33,77 százalék), a vagyonvédelemben a dolgozók 17,91 százaléka nincs bejelentve, a vendéglátásban ugyanez az arány 16,15, a mezőgazdaságban pedig 13,4 százalék.
A lebukott cégek a balhét leginkább a könyvelőre próbálják rátolni vagy adminisztrációs hibára hivatkoznak.
Érdekesség, hogy miközben sok cég került gondba a koronavírus okozta válság miatt, a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok száma stagnált. Itt jellemzően azzal volt gond, hogy nem fizették ki a bért időben vagy az alapbéren felüli pótlékokat nem adták oda.
Jelentősen nőtt viszont a szabadságokkal való visszaélés: ennek két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot ténylegesen nem adják ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint hogy nem biztosítják az évi egyszeri legalább 14 napos szünetet.
Na, most akkor fehéredünk vagy sötétedünk?