Kiérdemelten történelmi jelzővel vonulhat be az adózás legújabb kori történelmébe 2020. július elseje.
Az online számla adatszolgáltatás bevezetéséről azt hiszem a témát minden fórumon kimerítettük, de még hosszú ideig kiemelt figyelmet fog betölteni adózási körökben.
Kicsit méltatlanul kevesebb szó esett az új Tb törvényről, pedig itt is vannak „történelminek” nevezhető változások, mint például a minimális járulékalap.
A hatályba lépő új tb-törvény módosítja az egészségbiztosítással érintettek körét. Az új jogszabály értelmében egységesítik a járulékfizetési rendszert, módosítják a kiegészítő tevékenységet folytató személyek csoportját, járulékfizetési alsó határt vezetnek be. Összeolvad a nyugdíj-, az egészségbiztosítási-, és a munkaerőpiaci járulék, az új társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz – mint az előző háromé összesen. Ezzel a családok járnak jól, hiszen eddig a munkaerőpiaci-járulékból nem vonták a családi járulékkedvezményt, most viszont az is beolvadt a tb-járulékba.
Július elsejétől, akik legalább 6 havi járulékelmaradást halmoznak fel, nem lesznek jogosultak az ingyenes egészségügyi ellátásra, csak a sürgősségi ellátást nem tagadhatják meg az intézmények. Sőt, utólag sem lesz lehetőség rendezni a járulékterheket, így ha a beteg a kórházban szembesül azzal, hogy elmaradása van, akkor mindenképp ki kell fizetnie az ellátás költségeit.
Bevezetésre kerül még a járulékfizetési minimum, ami a mindenkori minimálbér 30 százaléka, idén 48 300 forint.
A módsításokat az hívta életre, hogy csökkentsék a “trükkös” bejelentéseket. Az egyik ilyen lehetőség, amikor valakit nem túl életszerű bérezéssel jelentenek be akár havi párszáz forintra. Ebben az esetben a bejelentés megtörténik, de a járulékalap a minimálbér töredéke.
A másik eljárás, amikor kicsit életszerűbben, de a valóságot mellőzve kevés óra és kevés bérrel történik a bejelentés, ezáltal a társadalom hozzájárulás is kisebb összeget képez.
A szigorítás célja az volt, hogy kiszűrjék a havi 350 Ft-ra bejelentett cégvezetőket és csekély óraszámra bejelentett dolgozókat, ezzel kifehérítve a foglalkoztatás. A kemény fellépésnek azonban a valóban részmunkaidőben dolgozók is érintettjei lehetnek júliustól.
A törvény jelenlegi értelmezése alapján előfordulhat papíron az a helyzet, hogy egy részmunkaidőben foglakoztatott dolgozó keresete 926 Ft lehet, ha egy órát dolgozott, de a járulékot 48.300 Ft után kell megfizetni.
Július elsejétől a nem munkaviszonyban munkát végző nyugdíjasoktól (pl. vállalkozók, megbízási szerződéssel dolgozók) is csak 15 százalék szja-t vonnak, ők is mentesülnek a 18,5 százaléknyi járulékok alól. Emellett a nyugdíjasokat foglalkoztató cégeknek sem kell a munkavállalók után szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást fizetnie.
Rossz hír, hogy a nyugdíj mellett szerzett kereset nem teremt alapot nyugdíjemelésre és szolgálati időként sem vehető figyelembe, mivel a nyugdíj mellett megkeresett fizetés immár járulékmentes. De ez talán megbocsátható!
Július elsejétől 2 százalékkal 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó (szochó). Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is csökken 2 százalékkal. A katásoknak nő az ellátási alapja: aki 50 ezer forint tételes adót fizet, annak az ellátási alapja havi 98 100 forintról 102 ezer forintra emelkedik, a 75 ezer forintot fizetőknek ugyanez 164 ezer forintról 170 ezer forintra nő.
A jegybank 0,9-ről 0,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, ami komoly változást jelent a hiteleknél is. A kormány 2020. március 19-től maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). A rendelet szerint a zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a THM nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Ez a korábbi jegybanki alapkamat (0,9%) esetében 5,9% volt, az új ráta (0,75%) szerint 5,75 százalék.
Miután a Brent olaj hordónkénti ára április 1. és június 15. között alacsonyabb volt a törvényben meghatározott 50 dollárnál, emelkedni fog az üzemanyagok jövedéki adója. A 2016-ban elfogadott szabály értelmében a jövedéki adó a benzin esetében 120 helyett 125 forint lesz, gázolajnál pedig 110 helyett 120 forint egy literre vetítve.
Bár most a KATÁ-sok vannak a célkeresztben, de nemcsak a KATÁ-soknak hoz változást, – amennyiben a parlament elfogadja (és miért is ne fogadná el) – a 2021. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló salátatörvényt, amely megszámlálhatatlanul sok törvényt módosít. De erről majd legközelebb!