A Magyar Közlöny 244. számában (2020.november 11.) megjelent a 287/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról.
Eszerint a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át – amely a távmunkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályokat tartalmazza – nem kell alkalmazni.
Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
A kormányrendelettel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló törvény is változik.
A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (2020-ban 16.100 Ft).
Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része vehető figyelembe, feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben más költséget nem számol el.
A veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától, – amely a távmunkavégzés szabályait tartalmazza – megállapodásban eltérhetnek.
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.